Amennyiben ezt az üzenetet olvassa, webböngészője nem alkalmas JavaScript elemek futtatására! Kéményjobbítók Országos Szövetsége
 

Magyarul In English



 
 



Eddig 723198 látogató tekintette meg oldalunkat!
Utolsó frissítés
2016-05-23
kemenyjobbitok.hu
© 2006-2015


2015. január 24.

Miniszterelnökség
Stratégiai ügyekért felelős államtitkárság
Füleky Zsolt
építészeti és építésügyi helyettes államtitkár úr

Tárgy:
Javaslat az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) és a gázszakmai jogszabályok közötti ellentmondások megszüntetésére

Tisztelt Helyettes Államtitkár Úr!

Az OTÉK tartalmaz néhány előírást a gázfogyasztó készülékek elhelyezésére vonatkozóan (79.§). Ez azonban csak néhány, korábban megfogalmazott feltételt tartalmaz, nem igazodik az utóbbi évtizedekben elterjedt technológiákhoz. Létezik a hazai jogrendben miniszteri rendelet {11/2013. (III.21.) NGM}, amelyik az ezzel kapcsolatos feltételrendszert komplexen kezeli, folyamatos karbantartásáról a Gáztörvény rendelkezésének megfelelően létrehozott, a szakági képviselőkből álló Gázipari Műszaki Szakbizottság gondoskodik. A kettős szabályozás megszüntetésére javasoljuk, hogy a Kormányrendelet, a Mellékletben jelzett módosításokkal csak a szakági rendeletre hivatkozzon, ne emeljen ki részletkérdéseket.
A Kormányrendelet emellett, az Európában általában alkalmazott feltételrendszernél jóval szigorúbb feltételekkel (ld. a 74.§ és a 80.§) engedi – új létesítmény esetében tiltja – a gázfogyasztó készülékek égéstermékének homlokzati kivezetését. Az EU-ban érvényes szabályozást a Magyarországon is hatályos harmonizált szabványok (ld. MSZ EN 15287-2) tartalmazzák. Az EU területén forgalmazható, korszerű gázfogyasztó készülékek károsanyag kibocsátása, a szabályozás szerinti beépítés mellett nem lépik túl az egészségvédelmi előírásokban előírt határértékeket. A túlzott szigorítás, az esetek döntő többségében lehetetlenné teszi a régebbi építésű, többszintes lakóépületek lakásaiban üzemelő, kéménybe kötött, elavult, gazdaságtalan, környezetszennyező gázkészülékek korszerűbbre cserélését. Az új készülékekhez szükséges kéményfelújítás költsége ugyanis gyakran meghaladja a készülék árát is, az un. gyűjtőkémények esetében pedig gyakran műszaki okok miatt meg sem valósítható. Az ilyen lakásokban a felhasználó kénytelen a régi készülékét üzemben tartani, az egyre emelkedő karbantartási költségek és egyre rosszabb hatásfokú üzemelés ellenére.
A sajnálatos CO-mérgezések is az ilyen készülékek üzemeltetési környezetében történnek.
Egyetértünk azzal, hogy az égésterméket elsősorban a tető fölé kell kivezetni, de indokolt esetben, ha a meglévő kémény gazdaságosan nem felújítható, legyen lehetőség a homlokzati (oldalfali) kivezetésre is. Azokon a helyeken, ahol a hatályos szabványok által előírt feltételek megteremthetők, a fűtőberendezés korszerűsítésének leghatékonyabb módja lehet az un. zárt égésterű, túlnyomásos gázfelhasználó készülék beépítése, homlokzati égéstermék kivezetéssel. A gyakran életveszélyes kémények így kizárhatók lesznek a rendszerből és talán az engedély nélküli (fekete), szabálytalan készülékcserék száma is csökkenthető lesz.
A fentieken túl szeretnénk felhívni a figyelmét, hogy a jelenleg hatályos OTÉK az idén szeptember 26.-án életbe lépő 813/2013/EU és 814/2013/EU energiahatékonysági rendeletekben megfogalmazott kötelezvények, a korszerű és energia-hatékony gáztüzelő berendezések felszerelését is hátráltathatja, mivel sok esetben (lásd előbbi tárgyaltak) a homlokzati égéstermék elvezetés nyújtja a legköltséghatékonyabb megoldást.
A fenti ellentmondások megszüntetésére javasoljuk a hatályos OTÉK hivatkozott fejezeteinek a csatolt Mellékletben feltüntetett módosítását.
Bízunk abban, hogy módosító javaslataink egyazon közös cél elérése érdekében elnyerik az Önök támogatását is!

Budapest, 2015. január 12.

Megtisztelő válaszukat várva maradunk tisztelettel

Gyárfás Attila
ügyvezető elnök
Magyar Épületgépészek Szövetsége

Netoleczky Károly
elnök
Kéményjobbítók Országos Szövetsége
Versits Tamás
elnök
Magyar Gázipari Vállalkozók Egyesülete

 

MELLÉKLET

(A módosítással érintett szövegrészeket piros színnel írtuk, beleértve a 79.§ (2) – (7) bekezdéseit és a 80.§ teljes egészét, melyek törlését javasoljuk, tekintettel a hivatkozott miniszteri rendeletben részletezett szabályozásra.)

Égéstermék-elvezetők
74. § (1) A szilárd, cseppfolyós és légnemű energiatermelő anyagok égéstermékeinek elvezetésére alkalmas égéstermék-elvezetőt (kéményt, füstcsatornát) úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy az a keletkezett égésterméket biztonságosan, az emberi életet nem veszélyeztető és az egészséget nem károsító módon vezesse ki, lehetőleg a tető fölé, - a 80. §-ban foglaltak kivételével - a szabadba. Homlokzati kivezetés csak indokolt esetben, az ágazati jogszabályokban előírt feltételek betartásával létesíthető.
(2) Az építmény égéstermék-elvezetőjét úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy az építmény rendeltetésszerű használatához szükséges energiatermelő berendezést szabályszerűen lehessen arra rácsatlakoztatni.
(3)-(4)
(5) Tüzelőberendezés csak olyan égéstermék-elvezetőre csatlakoztatható, amely az adott berendezés égéstermékének elvezetésére alkalmas és az égéstermék-elvezető és a energiatermelő berendezés is megfelel a szabályos, biztonságos működéséhez megállapított, előírt (engedélyezett) követelményeknek.
(6) Az égéstermék-kibocsátás helyét és magasságát úgy kell meghatározni, hogy az a környezetet szikrával, pernyével, füsttel ne veszélyeztesse, a levegőt a megengedett mértéken felül ne szennyezze.
(7) Az égéstermék-elvezető biztonságosan ellenőrizhető és tisztítható legyen.
(8) Az égéstermék-elvezetés gyújtásveszélyt, épületszerkezeti károsodást (korróziót, átnedvesedést, kicsapódást) nem okozhat. Az égéstermék az építmény tartószerkezeteivel közvetlenül nem érintkezhet.
(9) Gyűjtőkémény csak az e célra engedélyezett rendszer és megoldás szerint létesíthető.

 

Gázvezetékek, gázfogyasztó készülékek

79. § (1) A gázenergia felhasználása az építmény biztonságát, állékonyságát és az egészséget nem veszélyeztetheti. Gázvezetéket, gázfogyasztó készüléket, gázfelhasználó technológiát, és velük együtt, egy rendszerként kezelve azok égéstermék elvezető és égési levegőellátó  berendezését, valamint ezek tartozékait (gázberendezés) építményben alkalmazni csak a vonatkozó jogszabályok, szabványok és ágazati előírások szerint szabad.
(2) Égéstermék-elvezetés nélküli gázkészülék (főző, sütő, vízmelegítő, fűtő stb.) nem alkalmazható
a) alvás céljára is szolgáló helyiségben,
b) testnevelés, sportolás céljára szolgáló helyiségben,
c) nevelési-oktatási építményekben a 0-18 éves gyermekek, tanulók tartózkodására szolgáló terekben - a taneszköznek minősülő gázkészülékek kivételével -,
d) közvetlen természetes szellőzés nélküli helyiségben.
(3) A gázkészülék működéséhez szükséges légtérbővítés (szellőzőnyílás) a (2) bekezdésben említett helyiségekre nem nyílhat.
(4) Nevelési-oktatási építménynek a 0-18 éves gyermekek, tanulók tartózkodására szolgáló helyiségében, terében gázfogyasztó készülék és kapcsolója, automatikája, csak úgy alkalmazható, ha ahhoz a gyermekek, tanulók nem férhetnek hozzá.
(5) Gázkészülék nem helyezhető el villamos kezelőhelyiségben.
(6) Nyílt lángú gázfogyasztó készüléket a padlószint felett 1,20 m-nél alacsonyabban lévő benyíló, forgó ablakszárny alatt elhelyezni nem szabad.
(7) Gázvezeték nem vezethető villamos kezelőhelyiségben és ennek falában, födémében, padozatában.

Gáznemű égéstermék homlokzati kivezetési feltételei
80. § (1) Homlokzati égéstermék-kivezetést létesíteni - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - építmény, építményrész homlokzatán nem lehet.
(2) Homlokzati égéstermék-kivezetési hely létesíthető - ha a kivezetési helytől mért 10,0 m távolságon belül nincs épület - e rendelkezés hatálybalépését megelőzően használatba vett, meglévő
a) földszintes és szabadon, illetve oldalhatáron álló épület homlokzatán,
b) többszintes épület homlokzatán azzal, hogy lakásfűtő (6 kW-nál nagyobb hőteljesítményű) és vízmelegítő (együtt vagy külön) gázfogyasztó készülék homlokzati kivezetésének tengelyétől mért 2,0-2,0 m-es sávban a kivezetés felett a teljes épületmagasságra vonatkozóan a homlokzaton szellőztetésre szolgáló nyílás vagy nyílászáró nincs.
(3) Homlokzati égéstermék-kivezetési hely nem létesíthető
a) a gyalogos és gépkocsival használt átjárókban, aluljárókban, áthajtókban,
b) a légaknában,
c) a légudvarban, a 71. § (5) bekezdésében foglaltak kivételével,
d) a bevilágító aknában,
e) a zárt, át nem szellőző kis alapterületű belső udvarban, verandán, beépített loggián, tornácon, padláson, ki nem szellőző zugokban,
f) a közvetlenül csatlakozó járdaszinttől mért 2,10 m-es magasság alatt.