Amennyiben ezt az üzenetet olvassa, webböngészője nem alkalmas JavaScript elemek futtatására! Kéményjobbítók Országos Szövetsége
 

Magyarul In English



 
 



Eddig 723202 látogató tekintette meg oldalunkat!
Utolsó frissítés
2016-05-23
kemenyjobbitok.hu
© 2006-2015


A KÉMÉNYJOBBÍTÓK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE
alapszabálya

(Elfogadva a KÉOSZ 2010. március 16-i közgyűlésén, a bírósági nyilvántartásban elhelyezve 2010. március 26-án.)

I.
Általános rendelkezések

1.1 A Kéményjobbítók Országos Szövetsége (a továbbiakban: szövetség) az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény (a továbbiakban: Et.) alapján működő, önkéntesen létrehozott, demokratikus önkormányzattal rendelkező társadalmi szervezet.
1.2  A szövetség neve: Kéményjobbítók Országos Szövetsége
1.3 Rövidített neve:  KÉOSZ
1.4 Angol neve: Hungarian Association of Chimney-improvers
1.5 Német neve: Schorsteinsanierungs - Verband Ungarn
1.6 Székhelye: 1214 Budapest, II. Rákóczi F. út 189.
1.7 Alapításának éve:  1993.
1.8 Működési területe: a Magyar Köztársaság
1.9 Bélyegzője: a szövetség neve kör alakban, középen egy öreg kémény képével
1.10 A szövetség jogi személy.
1.11 A szövetség
  1. alaptevékenysége a polgárok életének, testi épségének és vagyontárgyainak védelme a kémények okozta balesetektől a tragédiák megakadályozásával, illetve elkerülésével, az oktatás a képzés és a tájékoztatás-felvilágosítás eszközrendszerén keresztül;
  2. az a) ponttal össze nem függő tevékenységet csak kiegészítő tevékenységként folytathat;
  3. vállalkozási tevékenységet csakis céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet.

III.
A szövetség jogállása és felügyelete

2.1 A szövetség mint társadalmi szervezet, természetes és jogi személyeknek az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény alapján létrejött szövetsége. A szövetséget a Fővárosi Bíróság tartja nyilván.
2.2 A szövetség felett az ügyészség a reá és a társadalmi szervezetekre irányadó jogszabályok szerint gyakorol törvényességi felügyeletet.

III.
A szövetség céljai és tevékenysége

3.1 A szövetség céljai és tevékenysége:
3.1.1 a kémény- és a kéménnyel összefüggő szakterületeken tevékenykedő tervezők, gyártók, forgalmazók, kivitelezők, fejlesztők, szakértők és oktatók illetve karbantartók, üzemeltetők és szolgáltatók (a továbbiakban kéményjobbítók) érdekeinek védelme;
3.1.2 tagjai gazdasági és képzési érdekeinek felkarolása, szolgálata;
3.1.3 minden, a kémény jó karbantartásához kapcsolódó technikai fejlesztés, új eljárás, korszerű módszer felkarolása, bevezetésének elősegítése és támogatása;
3.1.4 tagjai és azok alkalmazottai szakmai képzésének elősegítése, szervezése, felügyelete;
3.1.5 tagjai és azok alkalmazottai körében az egészséges közszellem kialakítása, ápolása, az üzleti és szolgáltatói tisztesség követelményeinek érvényesítése;
3.1.6 részvétel a lakosság műszaki, élet- és környezetvédelmi tudatosságának és igényességének fejlesztésében;
3.1.7 tagjainak ingyenes tanácsadás a kéménytechnika kérdéskörével kapcsolatban;
3.1.8 a szövetségben együttműködők vonatkozásában, a felmerült vitás kérdésekben egyeztetés, békéltetés és döntés az érvényben lévő rendeletek, előírások és szakmai íratlan szabályok keretein belül;
3.1.9 a műszaki, szakmai és gazdasági érdekek képviselete hatóságok, önkormányzatok és más testületek, valamint magánfelek előtt a megfelelő együttműködés fenntartásával;
3.1.10 a kéményjobbítók országos képviselete szakmai ipartestületekben, illetve szövetségekben, valamint a kapcsolódó szervezetekben;
3.1.11 a jogszabályok által hatáskörébe adott szakmai, gazdasági és egyéb jogosítványok gyakorlása;
3.1.12 a kéményjobbításhoz kapcsolódó szakterületek működését érintő jogszabály-tervezetek felkérés alapján történő véleményezése;
3.1.13 kapcsolatfelvétel az európai országok rokon szövetségeivel és egyesületeivel.
3.2 A szövetség célkitűzéseinek megvalósításához mozgósítja mindazokat a természetes és jogi személyeket, akik azokat egyetértően támogatják.

IV.
A szövetség tagsága

4.1  (1)  A szövetség rendes tagja (a továbbiakban: tag) lehet minden, a Magyar Köztársaság területén a kéménytechnikával kapcsolatban álló természetes és jogi személy, aki (amely) a szövetség szakmai és etikai feltételeinek megfelel, továbbá - két szövetségi tag mint ajánló által záradékolt - felvételi kérelmében nyilatkozik arról, hogy az Alapszabályt ismeri, és azt magára kötelezőnek fogadja el.
(2)  A tagfelvételről az elnökség dönt, s azzal szemben az érintett a közgyűléshez intézett fellebbezés benyújtásával 15 napon belül élhet jogorvoslattal. A rendes tagsági viszony ezt követően, a belépési nyilatkozat aláírásának időpontjával kezdődik.
4.2 A szövetség tagjairól tagsági nyilvántartást vezet.
4.3 A tagsági viszony megszűnik
  • a tag halálával vagy megszűnésével;
  • kilépéssel (amelyet írásban kell az elnökséghez benyújtani);
  • törléssel; az elnökség törli a tagot, amennyiben az tagdíjfizetési kötelezettségének - 4.6 utolsó pontja - a fizetés naptári évét követő március 31-éig írásbeli felszólítás ellenére sem tesz eleget; ennek keretében a törlés tárgyában hozott határozatát a tagnak azzal küldi meg, hogy a tag a kézhezvételtől számított 15 napon belül a rendkívüli közgyűléshez élhet jogorvoslattal;
  • kizárással; az elnökség a 4.6 alapján és eljárásban dönthet a tag kizárásáról;
  • a szövetség megszűnésével.
4.4 Az a természetes személy rendes tag, akinek a kéménytechnikával való kapcsolata önkéntes elhatározása folytán megszűnik, öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjazása esetén mint rendes, egyébként mint pártoló tag, mindaddig a szövetség kötelékében maradhat, amíg a 4.6 szerinti kötelezettségeit teljesíti.
4.5  A tag jogosult
  • a szövetség által nyújtott szolgáltatásokat igénybe venni;
  • részt venni és szavazni a szövetség közgyűlésén,
  • megválasztani a szövetség tisztségviselőit (választás);
  • magát vagy - jogi személy tag esetében - tagját vagy alkalmazottját tisztségre megválasztatni (választhatóság);
  • véleményt nyilvánítani a szövetséget érintő kérdésekben;
  • a bíróság előtt megtámadni a szövetség bármely szervének törvénysértő határozatát a tudomására jutástól számított 30 napon belül (azonban ez a határozat végrehajtását nem gátolja);
  • a szövetség által szervezett rendezvényeken részt venni.
4.6 A tag köteles
  • elősegíteni a szövetség céljainak megvalósítását;
  • az alapszabályban foglaltakat maradéktalanul betartani;
  • olyan magatartást tanúsítani, amely méltó a szövetség céljaihoz;
  • tagdíj-fizetési kötelezettségének eleget tenni.

A tagot az elnökség, a tag kötelezettségeinek szándékos, súlyos gondatlansággal vagy bűncselekménnyel történő megsértése - ide nem értve a tagdíj-fizetési kötelezettség elmulasztását - a 4.3 és az 5.3 szerint "kizárás" fegyelmi büntetéssel sújthatja. Ennek keretében hitelt érdemlően, a kizárási indítvány másolatának megküldése mellett a tagot értesíti a kizárási eljárás megindításáról, arról, hogy arra, bizonyítékainak előterjesztése mellett a kézhezvételtől számított 15 napon belül írásban nyilatkozhat. Az elnökség a kizárási eljárásban a tagot meghallgathatja. Az elnökség a kizárás tárgyában hozott határozatát a tagnak azzal küldi meg, hogy a tag a kézhezvételtől számított 15 napon belül a rendkívüli közgyűléshez élhet jogorvoslattal.

4.7 Az elnökség határozatával tiszteletbeli tagnak kérhet fel olyan természetes személyeket, akiket arra érdemesnek tart. A tiszteletbeli tagság a jelölt általi írásbeli elfogadással jön létre. A tiszteletbeli tagság tagsági jogokat és kötelezettségeket általában nem keletkeztet, azzal azonban, hogy a tiszteletbeli tag jogosult a közgyűlésen részt venni, ott felszólalni, valamint köteles az alapszabály rendelkezéseit betartani és a szövetség érdekeivel összhangban tevékenykedni.
4.8 Pártoló tag lehet az a természetes vagy jogi személy, aki a szövetség alapszabályát elfogadja, és személyes tevékenységével vagy anyagi támogatásával segíti a a szövetséget céljai elérésében. A pártoló tagság az elnökség határozatával jön létre. A pártoló tagság a szövetségben tagsági jogokat és kötelezettségeket általában nem keletkeztet, azzal azonban, hogy a pártoló tag is jogosult a közgyűlésen részt venni, ott felszólalni, javaslatot tenni, valamint egyben köteles az alapszabály rendelkezéseit betartani és a szövetség érdekeivel összhangban tevékenykedni.
4.9 A jelen alapszabályban, a továbbiakban mindazon rendelkezéseknél, ahol a "tag" kifejezés szerepel, a szövetség rendes tagjait [4.1 (1)] kell érteni. A tiszteletbeli tagokra és a pártoló tagokra vonatkozó eltérő rendelkezések kötelezően alkalmazzák a "tiszteletbeli tag", illetőleg a "pártoló tag" kifejezéseket.

V.
A szövetség szervezete

5.1 A szövetség szervei
  • a közgyűlés (ideértve a rendkívüli közgyűlést is);
  • az elnökség;
  • az elnök;
  • a számvizsgáló;
5.2 A közgyűlés a szövetség legfőbb határozathozó szerve, mely a tagok összességéből áll.
5.3

A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik

  • az alapszabály megállapítása és módosítása;
  • a szövetség más társadalmi szervezettel történő egyesülése, feloszlása és szétválása;
  • az elnök, az elnökség tagjai és a számvizsgáló megválasztása, visszahívása;
  • a költségvetés megállapítása;
  • a szövetség előző éves szakmai beszámolójának, valamint éves szakmai tervének vitát követően, egyszerű többséggel, nyílt szavazással történő elfogadása, illetve meghatározása;
  • a szövetség előző éves pénzügyi terve teljesítéséről szóló, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény rendelkezései szerint készített beszámolójának, valamint éves pénzügyi tervének vitát követően, egyszerű többséggel, nyílt szavazással történő elfogadása vagy el nem fogadása;
  • az elnökség törlés és kizárás tárgyában hozott határozatai elleni jogorvoslatok elbírálása;
  • az elnök törléséről és kizárásáról való döntés, amely ellen csak az Et. 10. § (1) bekezdése szerint van helye jogorvoslatnak;
  • szövetségi címek létesítése és szövetségi díjak alapítása;
  • döntéshozatal minden olyan kérdésben, amelyet az alapszabály a közgyűlés hatáskörébe utal.
5.4

(1)       A közgyűlést a szövetség elnöke szükség szerint, de évente legalább egyszer köteles összehívni. A közgyűlés évente egyszer köteles dönteni az 5.3 d), e), f) pontjai szerinti ügyekben.

(2)       Rendkívüli közgyűlést kell összehívni, ha azt a tagok legalább 1/4-e az ok és cél megjelölésével írásban kéri. A kérelmet az elnök részére kell megküldeni. Rendkívüli közgyűlést kell összehívni akkor is, ha azt a bíróság elrendeli, továbbá, ha a közgyűlésnek az elnökség tagsági viszonnyal kapcsolatban hozott határozata elleni jogorvoslatot kell elbírálnia. Az elnök a rendkívüli közgyűlést 45 napon belüli időpontra köteles összehívni.

(3)       A közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazásra jogosult tagok több mint 1/3-a jelen van. Amennyiben a közgyűlés határozatképtelen, úgy az azonos napirendi pontokkal 30 napon belüli időpontra előzetesen összehívott megismételt közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes, ha arról, annak helyszínéről és időpontjáról a szavazásra jogosult tagokat az eredeti meghívóban már előre kifejezetten tájékoztatták.

(4)       A közgyűlés - a következő két mondatban foglalt kivételekkel - valamennyi határozatát nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az alapszabály elfogadásához és módosításához, továbbá a szövetség más társadalmi szervezettel történő egyesülése, feloszlása és szétválása tárgyában hozott döntéshez 2/3-os többségű határozathozatal szükséges. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt, kivéve a tisztújítást, amely titkos szavazással, egyszerű írásbeli többséggel történik.

(5)        A közgyűlést, azt legalább 8 nappal megelőzően, a tagokhoz külön-külön címzett ajánlott levéllel (meghívó) vagy személyesen átadott - és az átvevő által az átvétel tényét és időpontját megjelölten érkeztetett - meghívóval kell összehívni. A meghívónak pontonként nevesítve kell tartalmaznia a közgyűlés napirendjét azzal, hogy az 5.3 g) és h) pontjai alattiak által esetleg személyesen érintetteket név vagy tisztség szerint is meg kell jelölni.

(6)       A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell vezetni, melyet a közgyűlés elnöke és a közgyűlésen részt vevő két hitelesítő írnak alá. A közgyűlés határozatait írásba kell foglalni, és azokat lajstromozni kell.

5.5 Az elnökség

(1) A közgyűlés a szövetség tagjai vagy - jogi személy tag esetén - tagjainak tagjai vagy alkalmazottai sorából nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel öttagú elnökséget választ, amely egy elnökből és négy további elnökségi tagból áll. Az elnökség tagja az lehet, aki a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva, és

  • magyar állampolgár,
  • a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, vagy
  • a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, és bevándorolt vagy letelepedett jogállású, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkezik.

(2) A megbízatás négy éves időtartamra (a továbbiakban: ciklus) szól. Az elnökség mandátuma, függetlenül az elnök és az elnökség további egyes tagjainak tényleges megválasztási időpontjától, a ciklus utolsó közgyűlésén jár le.

(3) Az elnökség hatásköre és eljárási rendje

  • Az elnökség a szövetség ügyintéző és képviseleti szerve; a közgyűlések közötti időszakban a szövetség legfőbb irányító szerve.
  • Ülésein a szövetség első (alapító) elnöke tanácskozási joggal részt vehet.
  • Az elnökség minden olyan kérdésben állást foglal és dönt, amely nem tartozik a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe, illetve amelyet az alapszabály a hatáskörébe utal.
  • Megállapítja és elfogadja a szövetség fegyelmi szabályzatát.
  • Előterjesztésekkel él a közgyűléshez a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó (az 5.3 szerinti ügyekben). Ahol jogszabály a közgyűlés döntését kötelezővé teszi, ott az elnökség köteles az előterjesztés megtételére.
  • Az elnökségi ülést, azt legalább 8 nappal megelőzően, az elnökségi tagokhoz és a szövetség első (alapító) elnökéhez külön-külön címzett ajánlott levéllel, vagy személyesen átadott - és az átvevő által az átvétel tényét és időpontját megjelölten érkeztetett -, vagy az átvétel visszaigazolásának tényét is tartalmazó e-mail útján történő meghívóval kell összehívni. A meghívónak pontonként nevesítve kell tartalmaznia az elnökségi ülés napirendjét azzal, hogy az esetleg személyesen érintetteket név vagy tisztség szerint is meg kell jelölni.
  • Az elnökségi ülésekről írásos emlékeztetőt kell vezetni, melyet az elnök és egy elnökségi tag hitelesít.
  • Az elnökség határozatait írásba kell foglalni, és azokat lajstromozni kell.
  • Az elnökség szükség szerint, de legalább negyedévenként tartja üléseit, amelyet az elnök hív össze. A két elnökségi ülés között a szövetséget az elnök - akadályoztatása esetén az általa adott felhatalmazás alapján valamelyik elnökségi tag - önállóan képviseli.
  • Az elnökség határozatképes, ha ülésén tagjainak többsége jelen van. Határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az elnökség tagjai szavazatukat kizárólag "igen" vagy kizárólag "nem" szavazat formájában adhatják le.
5.6

(1)       A szövetség elnöke, mint választott tisztségviselő megbízatását társadalmi munkában végzi. Felette a fegyelmi jogkört a közgyűlés gyakorolja.

(2)       Az elnök tartós vagy eseti helyettesítése az elnök által az elnökség valamely tagja számára adott külön írásbeli meghatalmazás alapján történik.

(3)       Az elnök feladatai, hatásköre

  • a szövetség általános képviselete;
  • az elnökség határozatainak maradéktalan végrehajtásáért való felelősség;
  • a szövetség esetleges gazdasági tevékenységének, pénzügyi gazdálkodásának közvetlen irányítása;
  • az utalványozási jogkör és a bankszámla felett való rendelkezés - önálló, cégszerű aláírással történő - gyakorlása;
  • a szövetség esetleges alkalmazottai feletti munkáltatói jogkör gyakorlása;
  • a szövetség gazdálkodási-vállalkozási tevékenységének (6.3) felügyelete és irányítása;
  • eljárás mindazokban az ügyekben, amelyekkel a közgyűlés és az elnökség megbízza őt.
5.7

A számvizsgáló

(1)       A szövetség felügyelő szerve a számvizsgáló. A számvizsgáló eljárásának rendjét, a jogszabályok keretei között, maga állapítja meg.
(2)       A számvizsgálót a közgyűlés titkos szavazással négy éves időtartamra választja. A számvizsgáló mandátuma az elnökségével azonos időpontban szűnik meg.
(3)        Nem lehet számvizsgáló az a személy, aki
a)         olyan nem magyar állampolgár, aki a Magyar Köztársaságban letelepedési, bevándorlási vagy tartózkodási engedéllyel nem rendelkezik,
b)         a közügyek gyakorlásától el van tiltva,
c)         az elnökség elnöke vagy tagja,
d)         a szövetséggel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
e)         a szövetség cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a szövetség által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve
f)         az c)-e) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.

(4)       A számvizsgáló
a)         ellenőrzi a szövetség működését és gazdálkodását; ennek során az elnökség tagjaitól jelentést, a szövetség esetleges munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a szövetség könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja;
b)         a közgyűléseken és az elnökségi üléseken tanácskozási joggal részt vehet;
c)         köteles a közgyűlést, illetőleg az elnökséget tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy
1.         a szövetség működése során olyan jogszabálysértés vagy a szövetség érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése a közgyűlés, illetőleg az elnökség döntését teszi szükségessé;
2.         az elnökségi tagok vagy valamelyikük felelősségét megalapozó tény merült fel;
d)         indítványára - az annak megtételétől számított harminc napon belül - a közgyűlést, illetőleg az elnökséget össze kell hívni; e határidő eredménytelen eltelte esetén a közgyűlés, illetőleg az elnökség összehívására a számvizsgáló is jogosult;
e)         köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet, ha a közgyűlés, illetőleg az elnökség a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg.

(5)       A számvizsgáló a (4) a) pontja körében részletesen az alábbi feladatokat látja el:

  • a szövetség gazdálkodási és pénzügyi tevékenységének tervszerű ellenőrzése;
  • a szövetség pénz- és vagyonkezelésének vizsgálata;
  • a gazdálkodásra vonatkozó jogszabályok és egyéb előírások ellenőrzésének betartása;
  • a tagdíjak befizetésének ellenőrzése;
  • az éves mérleg és bevallás vizsgálata, záradékolása;
  • a bizonylati fegyelem betartásának ellenőrzése.

VI.
A szövetség szervezete

6.1 A szövetség a bevételeiből fedezi működési kiadásait. A szövetség esetleges többlet-bevételeiből elsődlegesen a szövetségi célkitűzések minél magasabb színvonalon történő megvalósítását célzó fejlesztéseket kell finanszírozni.
6.2 A szövetség a tagsági díjakat mint elsődleges bevételeit, valamint az egyéb bevételeit az erre a célra nyitott külön bankszámlán kezeli. A szövetség működési költségeinek fedezésére elsődlegesen a tagok által megfizetett tagsági díj szolgál, amelyet évente a költségvetésben kell tervezni akként, hogy a költségszükségletet az év végi taglétszámmal kell osztani. Az esetlegesen keletkező bevételi többletet a következő évi költségvetésben - mint az előző évi maradványt - kell beállítani.
6.3  A szövetség  az elnökség határozata alapján, kizárólag az 1.8 c) keretei között gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytathat (így különösen gazdasági társaságot alapíthat, és abban részt vehet). E körben a gazdálkodás viszonyaira mint polgári jogviszonyokra a Ptk., illetve az esetleges belső szabályzatokban és eseti szerződésekben rögzített megállapodások az irányadók.
6.4  A szövetség ügyviteli feladatai elvégzése érdekében alkalmazottat is foglalkoztathat.

6.5

A szövetség esetleges alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat, az elnökség határozatai alapján, a szövetség elnöke gyakorolja.

VII.
A szövetség megszűnése

7.1 A szövetség megszűnik feloszlással, más társadalmi szervezettel való egyesüléssel, feloszlatással, illetőleg megszűnésének megállapításával.
7.2 A szövetség bírósági feloszlatása esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyon a  Magyar Állam tulajdonába kerül, és azt közérdekű célra kell fordítani. A szövetség más módon történő megszűnése esetén a hitelezők kielégítése után vagyonáról a közgyűlés dönt. Az ezzel kapcsolatos teendők ellátása a felszámolók feladata. A vagyon felhasználásának módját valamennyi esetben a felszámoló döntése szerint legalább egy, országos napilapban nyilvánosságra kell hozni.

VIII.
Záró rendelkezések

8.1

A jelen alapszabályban nem szabályozott kérdésekben az Et., a Ptk., valamint a vonatkozó további jogszabályok előírásai szerint kell eljárni.

8.2 A jelen alapszabályból származó értelmezési viták eldöntése során, valamint a nem szabályozott kérdésekben a társadalmi szervezetekre vonatkozó jogszabályokat kell megfelelően alkalmazni.

IX.
Záradék

9.1 A jelen, módosított alapszabályt a Kéményjobbítók Országos Szövetségének közgyűlése Budapesten, 2010. március 16-án elfogadta.
9.2 A jelen, módosított alapszabály a Fővárosi Bíróság jóváhagyását követően lép hatályba. A bírósági jóváhagyással egyidejűleg a szövetség korábbi, az 1993-as alapításától hatályos alapszabálya hatályát veszti.