• 
  • BEVEZETÉS
  • TÜZELŐBERENDEZÉSEK
  • LEVEGŐELLÁTÁS
  • KÉMÉNYVÁLASZTÁS

A gázkészülékek elhelyezésének kérdése a gyakori balesetek miatt napjainkban az érdeklődés előterébe került. Ezzel kapcsolatos gondolatokat olvashatnak a következőkben.

A gázkészülékek az égési levegő ellátás és az égéstermék-elvezetés szempontjából három csoportba sorolhatók:
Gázfogyasztó készülékeket az égéstermék-elvezetés és égési levegőellátás szempontjából a szakma három osztályba sorolja:

• nyitott égésterű, égéstermék elvezetés nélküli ("A" típusú) gázfogyasztó készülékek (pl. konyhai gáztűzhely, mosogató fölé szerelhető vízmelegítő, a tároló rendszerű vízmelegítők egyes típusai),


• égéstermék-elvezetéssel rendelkező, de a helyiség légterétől nem független égéslevegő ellátású, kéménybe kötött készülékek ("B" típusú készülékek) (pl. kéménybe kötött konvektorok, falra szerelt "cirkó" és kombi "cirkó", vízmelegítő, padlón álló kazánok, blokkégővel ellátott kazánok),


• a helyiség légterétől légellátás és égéstermék elvezetés szempontjából hermetikusan elzárt ("C" típusú) készülékek (pl. az ablak alá szerelhető konvektorok, ventilátoros ("turbós") gázkészülékek, kondenzációs üzemű kazánok).

A tüzelőszerkezetek az égéshez égési levegőt igényelnek, amelyet a nyitott égésterű készülékek esetében ("A" és "B" típus) a készülék felállítására szolgáló helyiségbe is be kell vinni. Emellett azt is figyelembe kell venni, hogy ezek, a helyiség légterével összeköttetésben lévő égésterű gázkészülékek ún. huzatmegszakítóval, más néven áramlásbiztosítóval kapcsolódnak a kéményhez, amelyen keresztül a kémény - megfelelő kialakítás esetén - a helyiségből levegőt szív be, ami az égéstermékhez keveredik. Az áramlásbiztosító nem hagyható el, mert fontos biztonságtechnikai feladatai vannak. A gázkészülék helyiségének levegőforgalmát szemlélteti a következő ábra.

A készülék helyiségének levegőforgalma

A helyiség és a készülék levegőellátásának kérdésére nagy hangsúlyt kell fektetni, mert viszonylag nagy levegőmennyiségekről van szó, és az energiatakarékosság szempontjainak megfelelő, korszerű, nagy légzárású nyílászáró szerkezetek lehetetlenné teszik a gázkészülék természetes úton kialakuló égési levegő ellátását.

A földgáz égési tulajdonságai alapján elvégzett tüzeléstechnikai számításokkal azt az eredményt kapjuk, hogy a kéménybe kötött gázkészülék légellátás szempontjából kifogástalan üzeméhez mintegy 17 - 18 m3 szellőző levegő/m3 eltüzelt gáz levegő térfogatáramra van szükség. Ha figyelembe vesszük, hogy egy szokásos fűtőkészülék hőterhelése 22 - 24 kW, helyiségbe beviendő szellőzőlevegő térfogatáram mintegy 20 - 30 m3/h-t, még szakaszos üzemet tekintve is. A korszerű ablakszerkezetek légáteresztéséhez képest ez nagyon nagy érték.

Ezért a nyitott égésterű, kéménybe kötött fűtőkészülékek helyiségének légellátását szakszerűen és lelkiismeretesen meg kell tervezni, és az üzemeltetés során folyamatosan biztosítani kell! Ez azt jelenti, hogy a szükséges szellőzőlevegő-térfogatáram meghatározása után meg kell tervezni a szellőzőlevegő beáramlását előidéző nyomáskülönbség létrehozásának módját.

A helyiségben a környezetinél kisebb nyomást általában a kémény huzata hozza létre. Természetesen az így a helyiségben létrehozott szívás változó, az időjárási feltételek, a külső hőmérséklet és a szélnyomás befolyásolja; a méretezésnél a tervező mindkét feltételt a kedvezőtlenre igyekszik választani.
További lehetőség mesterséges levegőbevitel tervezése, itt azonban ügyelni kell arra, hogy a helyiségben ne hozzunk létre olyan depressziót, ami rontja, vagy lehetetlenné teszi a kémény üzemét.

A korszerű, energetikai szempontok miatt fokozott légzárású nyílászárók esetében a tervezett szellőzőlevegő-térfogatáramot légbevezető elemekkel kell bejuttatni a helyiségbe, amelyek légszállítását laboratóriumi mérések támasztják alá, és megfelelő tanúsítvánnyal rendelkeznek. A korszerű ablakok, ajtók levegőpótlásra nem használhatók fel, a gumitömítések kiszedése, kivágása pedig nem ad előre tervezett levegő beáramlást, sőt egyes mérések szerint csak csekély mértékben nő a belépő levegő térfogatáram.

A gázkészülék helyiségének légellátása nagyon fontos kérdés, amelynek elhanyagolása balesethez vezethet. Mi történik ugyanis, ha a kémény huzata a kedvezőtlen időjárási feltételek, vagy a helyiség légtömörsége következtében nem elegendő az égéstermék eltávolítására a gázkészülékből? A válasz a következő ábrán látható: az égéstermék visszaáramlik a helyiségbe.

Az égéstermék visszaáramlás a helyiségbe

Az égéstermék a szénhidrogének égési tulajdonságaiból következően jelentős mennyiségű szén-dioxidot tartalmaz. A helyiség levegőjében - és ezért a készülékbe áramló égési levegőben - a szén-dioxid koncentráció megnő, és egy bizonyos érték fölött a gázkészülék szén-monoxid termelővé válik. Az így keletkező szén-monoxid - amely súlyos méreg - megdöbbentően rövid idő alatt idéz elő súlyos, akár halálos balesetet.

A gázkészülék szén-monoxid termelésének ugrásszerű megnövekedése, ha az égéstermék visszaáramlik a helyiségbe

Figyeljünk oda a gázkészülék elhelyezésére, levegőellátására és rendszeres, szakszerű karbantartására!

Kiadványaink, írásos anyagaink a www.kemenyjobbitok.hu weboldalról tölthetők le.

 

Dr. Barna Lajos
Kéményjobbítók Országos Szövetsége