A KONFERENCIA AJÁNLÁSAI A KONFERENCIÁN ELHANGZOTT ELŐADÁSOK KÖSZÖNTŐ
PROGRAMFÜZET VÉDNÖKÖK, TÁMOGATÓK 25 ÉV...
MESZLÉRY CELESZTIN DÍJ
1993-at írtunk akkor, amikor a ’70-es évek nagy gázosítási programja után már jelentkeztek az akkor elkövetett hibák következményei.
Miről is van szó? A levegő tisztaságának növelése és a kényelmi igények kiszolgálása érdekében hihetetlenül felgyorsult a szilárdtüzelésről a gáztüzelésre való átállás. Sajnálatosan ez csak a berendezések szempontjából volt átgondolt, a kémények szempontjából nem. Ez azután azt eredményezte, hogy a meglévő kéményállomány állaga gyorsan romlott, mivel a gáztüzelés égésterméke (a magasabb fűtőérték miatt) kevesebb volt, a kéménykürtő változatlansága következtében kisebb lett a közeg áramlási sebessége, nagyobb a lehűlése és így a jóval nagyobb nedvességtartalom jelentős része a téglakéményben csapódott ki, tönkretéve azt. A kémények bélelése (kellő tapasztalat és jó megoldások hiányában) vékonyfalú alumínium gégecsővel kezdődött. Ezután a problémák száma és gyakorisága tovább nőtt, miközben a lakosság nem tudott kiben bízni, kihez fordulni. Nagyon sajnálatos, hogy Magyarországon az „általános műveltség” fogalma még ma sem tartalmaz műszaki, illetve fizikai elemeket, sőt egyesek még kérkednek is az ilyen területű hiányos tudásukkal.
Ekkor döntött úgy az ezen a területen dolgozó szakemberek egy csoportja, hogy alapít egy civil szervezetet. A Kéményjobbítók Országos Szövetsége (KÉOSZ) tagsága egyetemen oktatókból, tervezőkből, kivitelezőkből és természetesen kéményseprőkből, valamint gázos szakemberekből állt össze. Hiánypótló tevékenységünk következtében népszerűségünk gyorsan nőtt, bár voltak olyan hangok is, ha mi a kéményseprők ellen akarunk harcolni, akkor hogy lehetnek a tagjaink között is, sőt még az elnökségünkben is. Válaszunk nagyon egyszerű és könnyen érthető volt, ugyanis mi csak a „rossz kéményseprők” ellen kívántunk fellépni, azaz akik nem kellően felkészültek, és nem szolgáltatóként, hanem kvázi hatóságként működtek.
Azidőtájt a kéményseprők felügyeletét az elsőfokú építési hatóság látta el, ahol a többség még keveset értett a kéményekhez. Mi viszont – az esetek többségében – békés úton értünk el eredményeket.
Kezdetben az okozott fejtörést, hogyan szólítsunk meg egyidőben egy nyolc általánost végzett kőművest, vagy kéménybélelő kisiparost és egy egyetemi professzort, majd jött a kézenfekvő megoldás: Tisztelt Kéményjobbító! Végül is a legfontosabbnak azt tartottuk, hogy mindenki a saját területének fejlesztésével, gondolataival járuljon hozzá a közös cél eléréséhez, azaz, hogy egy olyan „egyszerű” szerkezet, mint a kémény, ne jelenthessen rizikófaktort az emberek életében! Egy jó civil szervezet jószándékú és őszinte tagok gyűjtőhelye lehet, ami tovább növeli a bizalmat, mindenki megelégedésére.
Véleményünk szerint egy szakmai szövetség eredményes működésének – a folytonosság mellett – nagyon fontos feltétele az állandó fejlődés és a megújulás képessége. Ennek szellemében történt a KÉOSZ megújítása 2006 májusában. Új Elnök és Elnökség vezetésével, hét munkabizottság segítségével – amelyek vezetői a szakma tekintélyes képviselői – több hosszú távú, éveken átívelő programot (Felelősségi Mátrix, gyűjtőkémények kiváltása, CO mérgezések megelőzése, rendszer szemléletű jogszabályalkotás, lakossági tájékoztatás) indítottunk el, amelyek mára már több területen a szakma fejlődését elősegítő eredményeket hoztak.
A Szövetség munkájában a folyamatosságot és a biztos alapot jelenti dr. Chappon Miklós, Alapító Elnök aktív szerepvállalása az új Elnökség mellett. A KÉOSZ jelenleg tagjai között tudhatja a szakma minden területének – szolgáltatók, tervezők, kivitelezők, oktatók, készülék- és kéménygyártók, forgalmazók – jeles képviselőit. Ez a reprezentatív összetétel a fejlődés záloga, a KÉOSZ vezetésének fontos feladata az ebben rejlő potenciális energia jó irányú hasznosítása.
Jelentős fejlődést hozott, hogy eredményesen alkalmaztuk az új vezetési és működési elveket, alkalmaztuk az új technikákat, átalakítottuk a honlapunkat és ma már a facebook oldalunk is működik.
A belső tartalom megújulásával járt az új célok megfogalmazása, és azok meggyőző tartalommal való feltöltése, a gondolkodásmód megváltozása. A megfogalmazott feladatok, célok hat témacsoportba sorolhatók.
A fenti elvek és célok megfogalmazásával és főleg megvalósításával a Kéményjobbítók Országos Szövetsége egyre szorosabban együttműködve a többi Szakmai Szövetséggel, biztosítani kívánja az épületgépész társadalom rangjának emelését és mind kedvezőbb külső megítélését. Bízunk abban, hogy ezáltal saját rangunk is nő, és tagjaink sorát további szakemberek és cégek gyarapítják, vállalva az ezzel járó munkát és elismerést.
A bemutatott elvek és célok megvalósításának egyik eszköze a jubileumi, X. Országos Kéménykonferencia, ahol mód van a szakmai háttér bemutatására és a vélemények egyeztetésére – nemcsak a szakemberek, de a lakossági felhasználók számára is.